Úgy kezdődött, hogy jött a tél. Egy kicsivel később követte a hó. Nyomukban a tavalyi emlékek a nagyszerű családi sielésről.

Tamással kiugrottunk 2x Ausztriába megkóstolni a havat, de vártunk az igazira. Tudtuk hogy az igazi messze van, gyerkőcökkel, gurulva, túl messze. És akkor egyszercsak jött János és megszerkesztett egy működő csomagot. Nagyonolcsó SwissAir Genfig, onnan egy közösen bérelt nagy busz és egy csapatosan lefoglalt apartman 2300 -on.

Élmény volt minden perc, Csanád reflexből szopizása felszálláskor, a csilliárd eurós svájci víz, az omlós croissonok, a társasozások esténként, a szörnyezés, a vadregényes pályánkívüli suhanások, a kislányfagyasztó szél és a vetkőztető napsütés -10ben, a 3 gyerekkel egyszerre fékezés a piros pályákon, az elégedetten mosolygós csúszás az önnálóan sielő lányok mögött, a lényeges és lényegtelen dolgokról elmélkedések, a fantasztikus tájak és a súlyos fondü…

(Nagyobb, szebb és nem ennyire kékes képekért, katt a képre!)

(Ez egy Picasa-album volt, a szolgáltatás már nem él.)

Mivel munkahelyre már nem kellett rendszeresen bejárnom és véget értek az éjjelbe nyúló interkontinentális meetingek, egész másképpen alakult az Augusztusunk mint ahogy terveztük. Valójában igencsak jól alakult.

Én felszabadultnak éreztem magam, és bár állást kerestem, azért nem volt az annyira nagyon komoly keresés.

Csenge kapott egy kiváló egysoros görkorit és lelkesen gyakorol. Várja már az ovit is, még úgy is, hogy nem lesz ott Patrik :)

Csanád az autójával ismerkedik és egyre aranyosabbakat mond.

(Ez egy Picasa-album volt, a szolgáltatás már nem él.)

Csenge első aktív sí élményén vagyunk túl. Remekül éreztük magunkat! A szállás és a kaja szerény volt, de a pályák és a hó kárpótoltak bennünket. Adrienn velünk volt, így 3 felnőtt 2 gyerek variációban, két síbérlettel egész jól ki tudtuk tölteni sízéssel, boardozással a napokat.

Délelőtt csodásan sütött a nap. Kivittünk a kertbe egy nagy hálózsákot, és Csengével napoztunk, vizeskedtünk, kacagtunk sokat. Észrevettünk egy fölénk tévedt siklóernyőst, és felkerekedtünk mi is a hegyre. Csenge most látott először repülni! :)

Úgy tűnt nagyon tetszik neki a dolog, segített is serényen:

Meglepően jó termikek voltak délután 4 körül! Volt közöttük 3 -as is, fület kellett csuknom, hogy ne sértsek tért!

Repülés után Abigélt is felvettük, és szalonnát sütögettünk Csaba rancsán.

Kerek volt, így jó.

Mivel egy ideje jégkorongozgatok hetente, van némi affinitásom a sport iránt. Azt azért megjegyzem halkan, hogy engem nem igazán érdekelt nézésileg egyetlen sport sem, csinálásilag viszont annál inkább.

Most, hogy kikaptunk Kanadától 9:0 -ra, ez egy nagyon érdekes összehasonlítás Kanada és Magyarország jégkorong erőforrásairól (a számok alapján legalább 100:0 kellett volna legyen az eredmény…) :)