A minap megnéztem “Az Utolsó Óra” című filmet (IMDB). A film a mostanában divatos “néhány okos monologizál és van egy narrátor akit mindezt összegzi” típusú. Témája a globális felmelegedés, és a civilizációnk fennmaradásának esélyei. Ebben a témában láttam már jobb filmet is (pl. Al Gore: Kellemetlen igazság - An Inconvenient Truth, IMDB).

Összefoglalva arról szól mindkettő, hogy nem állunk túl jól a természettel való összecsiszolódással, és ha nem változtatunk a hozzáállásunkon azonnal, akkor láncreakció szerűen fog összeomlani számos olyan geobiológia rendszer ami most a civilizációnkat fenntartja. Egy érdekes gondolat a filmből:

A XVIII -ik századig az emberi civilizáció nagyrészt az éves napenergia mennyiségét élte fel a bolygónkon. Vagyis arra rendezkedett be, hogy egy évben a nap segítségével előállítható bizonyos mennyiségű élelmiszer, faanyag, energia. Ez egy fenntartható és egyensúlyban lévő rendszer volt, természetesen szabályozott felső korláttal. Miután elkezdtük egyre nagyobb mértékben használni a múlt napenergiáját (vagyis az ősidőkben a nap energiájának köszönhetően növő fák, élőlények által hátrahagyott szenet, kőolajat, földgázt), elkezdtünk szaporodni, berendezkedni egy tartalékokat felélő életformára…  Ma csak azért tudunk ennyien élni a bolygón, mert az ősidőkben összegyűlt energiát éljük fel. Ez el fog fogyni, és a hirtelen elhasználásuk hirtelen juttatja a levegőbe az elhasználásuk végtermékeit…

A másik számomra érdekes gondolat az volt, hogy kiszámolták mennyi lenne dollárban az szolgáltatás, amit a természet nyújt az emberiségnek. A szolgáltatások pl: levegő, víz, föld tisztítása, talaj megkötése, biomassza termelés, beporzás, gyógyszer előállítás, … Sok trillió dollárra jött ki évente ez a szolgáltatás mennyiség. Vagyis ezekre a feladatokra ennyit kellene költenie az iparnak, ha tönkretenné a természetet. A probléma az, hogy a gazdaság, az ipar nem veszi figyelembe ennek a szolgáltatásnak az értékét, nem számol vele, úgy tekinti hogy ez ingyen van, mindig is volt - mindig is lesz. Ezért lehetséges az, hogy ma elképesztően olcsón tud bárki hozzájutni tömegesen gyártott termékekhez. Nem fizetjük ki a természet leamortizálásának árát!

A filmben volt egy hivatkozás egy újszerű napenergiát hasznosító erőműre. Meglepett a dolog, mert eddig még nem hallottam róla. A neve magyarul “Napkémény”. A Napkémény egy 1 Km magas torony, amiben gyakorlatilag egy folyamatos mesterségesen generált termik mozog felfele, meghajtva ezzel a hagyományos turbinákat. A torony körül lévő “tányér” két rétegű, és a nap folyamatosan melegíti a benne lévő levegőt, ami a kéményen át jut ki a magasban lévő hűvös rétegbe, az így keletkezett légnyomás különbséget pedig a kör szélén szívja be. Valahogy így:

Spanyolországban már készült prototípus, az Ausztráliába tervezett darab 200 000 háztartás elektromos energia ellátását biztosítaná (200 MW). Hajrá Ausztrália!

Akit több részlet is érdekel:

http://www.youtube.com/watch?v=0tWlP0knKQU

http://en.wikipedia.org/wiki/Solar_updraft_tower

http://alt-e.blogspot.com/2005/06/smaller-more-efficient-solar-energy.html

http://www.enviromission.com.au/

Van bennem egy ellenérzés a mikrókkal kapcsolatban.

Ezt időnként magyaráznom kell, és a helyzethez illő magyarázatokkal állok elő. Az ellenérzés eredetileg tiszta tapasztalás volt. Később szennyeződött be különböző elméletekkel. A mikrózott ételeket a következő jelzőkkel tudnám körülírni: száraz, szétesett, forró-hideg, savanyú, vízhiányos, nehéz. Nem szeretem megenni.

Persze utánanéztem az elméleteknek is. Sok ellentmondásos károgás, mellébeszélés melett még több, ezeket lehurrogó írást találtam. Írásommal nem meggyőzni szeretnék, csak kis szösszenetet bemutatni erről az időnként a családban is felmerülő témáról. A következőket szűrtem le a talált anyagokból:

A lehurrogó írások azt emelik ki, hogy a mikró esetében a mérhető és közismert paraméterek a tudomány által megállapított hatérértékeken belül vannak. A mikró -t elhagyó elektromágneses sugárzás viszonylag gyenge (gyengébb mint a mobiltelefon sugárzása), “tehát nem lehet veszélyes”. A mikrót ellenzők általában keverik a tudományos kisérleteket, a tudomány által el nem ismert területekkel, így válva könnyű prédává, a tudomány papjainak oltárán… Azt gondolom, hogy a veszélyek nagyobb része a hivatalos tudomány által még fel nem tárt területen leselkedik. Szerintem a mikró nem veszélyesebb mint napjaink legtöbb gyorsfagyasztott, tartósított, vegyileg támogatott élelmiszere, de a használatával a még egészséges élelmiszerek is élvezhetetlenné, “haszontalanná” válnak.

Szerintem a mikró egyfajta radírként megszünteti az élelmiszerek és a víz információtartalmát. A mikró működésének alapja az, hogy egy nagyfrekvenciás elektromágneses sugárral kezeli az ételt. A sugár másodpercenként kb 2.5 milliárdszor vált polaritást. Ezért az ételben lévő poláros molekulák (pl. emlékezzünk csak a víz molekula “alakjára”, ahol az oxigén körül +, a hidrogének körül - polaritás jelentkezik) a sugárzás hatására elkezdenek rángatózni, egyszer a + másik alkalommal a - oldalukat fordítva a sugárzás felé. Ez a másodpercenként 2.5 milliárdszoros pörgés átadódik egyik molekuláról a másikra, és gyakran okoz szakadásokat a gyenge kölcsönhatásokban. Az apoláros molekulák mozdulatlanok maradnak (pl. néhány zsír fajta). Az étel melegszik, és “szétzilálódik”. A hermetikusok (sicc. Eco: Foucault inga), akikkel sok szinten egyetértek, szerint ettől károsodik az anyag információtartalma. Szerintük az anyag struktúrájával is emlékezik az őt ért hatásokra, és a szervezetnek nem csak a kémiai struktúrára, hanem erre az információra is szüksége van ahhoz, hogy megfelelően beépíthesse a szervezetbe az ételt. Persze messzebb is lehet menni, az élelmiszerek aurája, polimorfogenetikus mezejének sérülése is az emlegetett hatások között van.

Itt most nem térek ki részletesen a sok említett kísérletre a mikróval kapcsolatban (a mikróba zárt telefon miért cseng ki, ha elvileg árnyékolt doboz az egész… a mikróba tett égő gyertyáról gömbvillám vállhat le… Dr. Masaru Emoto kisérletei a vízzel…), akit érdekel, könnyen rátalál ezekre a neten.

Biológiai szempontból úgy gondolom, a mikró egyszerűen tönkreteszi az ételt, torzult molekulákat hoz létre, melyek hatása nehezen becsülhető meg. A természettől idegen szétszakadt sejteket produkál, az étel genetikai anyagát módosítja, kiszámíthatattlan mutációkat okozva. Igazából egy szubjektív érzés, a mikrózott kaják szintén szubjektív rossz íze, és sok olvasmányélmény (melyekről szívesen beszélgetek bármikor) teszi számomra (szubjektum számára) egyértelművé, hogy kerüljem a mikrót amennyire csak lehet…

(tovább…)