A Ghi -t én általában házi vajból készítem, bár van néhány márkás vaj típus is, ami viszonylag tiszta, és finom ghi készülhet belőle.

Legalább fél kiló vaj kell hozzá. Egy lábasban felolvasztom a vajat, és a legkisebb lángon tovább forralom. Ilyenkor a vajban lévő víz forr, és fehér színű hab keletkezik, ami feljön a vaj tetejére. Ha elég sűrű a hab, akkor egy evőkanállal le lehet szedegetni, de nem feltétlenül kell, ugyanis egy idő után magától szétesik, és eltűnik. Ilyenkor kell nagyon figyelni, mert a lábas alján összegyűlt “vajalja” még tovább forr, de amint elfogy belőle a víz, hirtelen felhevül, és odaéghet. Szóval ha hab eltűnt, vagy már csak nyomokban látható, le kell venni a tűzről. A ghi aranysárga, átlátszó zsiradék, amit ilyenkor óvatosan egy tűzálló tároló edénybe öntök. Miután lehűlt, a ghi olyan állagú és színű lesz kb. mint a kikristályosodott méz (csak nem ragad…)

A ghít elsősorban főzéshez használjuk. Fokozza az ételek ízét, elősegíti a tápanyagok felszívódását, és mind a három dósát nyugtatja. A fűszereket érdemes ghíben hirtelen kisütni, mivel ez segíti eljuttatni a fűszerek lipidben oldódó részeit a lipid alapú sejtfalakba. A ghí segít bizonyos fűszerek csípős, melegítő minőségét ellensúlyozni. Hűt, és a Pitta dósát nyugtatja, így csökkenti a fűszerek izgató hatását.

Minden fürdés előtt anya bekeni a tested finom mandulaolajjal, és végigmasszíroz. Közben apa feltölti a kádat vízzel, és rózsaolajjal kevert jojobaolajat csepegtet bele. Kukkancsunk is a kulisszák mögé…

Volt egy fontos balesetem néhány éve. Ma már csak az üzenete van meg és érzések rejtőznek mögötte. Egyszer azt olvastam, a testrészeink szimbólumok. Nincs kinnt és bennt között különbség. A külső környezet hatását ami balesetben nyilvánul meg, valamint a belső világunkét, ami betegséggé válig, a bennünk rejlő bölcs - Isten - mag - önvaló vetíti ki - okulás képpen. Testünk szimbolikája szerint a jobb térd az alázat jele. A benne létrejövő fájdalom - betegség - baleset az alázat hiányát jelzi.

(tovább…)

Tegnap megfáztam. Árpi azt kérdezte nem unok -e valamit, valamint hogy nem ettem -e sok édességet, tejterméket mostanság…

Hm. Édességet azt lehethogy.

Gyógymód: forralt bor, vagy gyömbéres-fahéjas-szegfüszeges almaital, sok nevetéssel, vidámsággal…

Jégkorongozás után kimerülten érek haza, de van, amikor a munkában fáradok el, és jól jönne valami ami feltölt. Nos Árpi a következőket javasolta:

Tea:

• Ashwaganda (Withania somnifera)
• Édeskömény, édesgyökér
• Gyömbér
• Ginseng

Mandulás milkshake:

2-3 evőkanál (lehetőleg hámozott) mandulát kb. 1 dl forró vízzel/jobb esetben tejjel leforrázni, állni hagyni, míg kézmelegre nem hűl. Majd kb. 2-3 evőkanál mézzel ízesíteni,  megfűszerezni 1/8 teáskanál mákkal, csipetnyi fahéjjal, szerecsendióval, vaníliával, ezután merülőmixerrel/turmixgéppel simára keverni, (ha náthás vagy, akkor maradhat forró, ám akkor méz helyett nádcukrot használj hozzá illetve tej helyett víz legyen benne, plusz 1 adag gyömbér)