Régi korok sűrített tapasztalatait olvasva, történelmi írások vagy próféciák esetleg kortárs gondolkodókat hallgatva azt érzem, nincs remény. A világ sorsa számunkra, emberek számára nem átlátható és választható csupán átélhető. Az átélés személyes mélysége az, ami számít. Az aranykor legendái és e korról mint a hosszú és lassú leépülés korszakáról mesélők (pl. védák) megérintenek és igaznak hatnak. Ilyenkor egy pillanatig elfog talán az az élmény hogy kár ezért a szép világért, de a következő pillanatban ezt érzem:

The year’s at the spring, And day’s at the morn; Morning’s at seven; The hill-side’s dew-pearled; The lark’s on the wing; The snail’s on the thorn; God’s in his Heaven— All’s right with the world! különös tekintettel az utolsó két sorra.

(tovább…)

A nyár utolsó napos délutánjainak egyikén találkoztam először Kulcsival, akivel előtte már többször diskuráltunk Twitteren. Néhány hete megkért hogy Wave -en üssünk nyélbe egy interview -t a Binaural Beats -ről, mivel ajánlottam neki egy ilyen iPhone progit. Az interview eredetije itt található, én csak átmásoltam :)

K.Zs.: Az alábbi interjúban a binaural beats jelenségét vesszük górcső alá. Vendégem Emich Szabolcs, egy twitteren szerzett igen kedves ismerősöm, aki biológusnak indult, végül informatikus lett. Hogyan jellemeznéd magad három mondatban?

E.Sz.: Szervusz Zsolt! A három mondat, ami most épp jellemző rám:

• Érdekel a világ, s benne minden gondolatkísérlet, szeretek tanulni - felismerni.
• Hiszem hogy minden morzsának ami elém került valaha is, oka és szerepe van, még akkor is, ha én magam soha nem fogom megtudni ezeket az okokat.
• Erős egység érzetem van mindazzal, ami érint és már nem élvezem annyira az elkülönült tapasztalást.

K.Zs.: Beszélgetésünk tárgya a binaural beats. Véletlenül derült ki számomra, hogy aktívan foglalkozol a témával! Miről is van szó?…

E.Sz.: A binaural beats egy régóta (1839) ismert jelenség, mely röviden azt a felismerést takarja, hogy az EEG -vel is észlelhető agyhullám frekvencia egy speciálisan manipulált stereo hanggal befolyásolható.

Az is régóta ismert jelenség, hogy az EEG -vel rögzíthető agyhullámok frekvenciája erős összefüggést mutat különböző tudatállapotokkal.

A legtöbbek által ismert ilyen állapot az “Alpha” állapot, mely a tudatosság határán - félálomban jelenik meg. EEG -n szép szabályos 8 - 13 Hz -es (másodpercenként 10 sinus hullám) hullámok észlelhetőek ilyenkor. Ezt a tudatállapotot sokan azonosítják a kreatív, intuitív, felismeréseket ösztönző állapotként.

Példa az agyhullám görbékre (forrás: www.biogetic.com/ research.html)

(tovább…)

Régi kedvencem Márai Füveskönyve. A hétvégén Bogáéknál voltunk korcsolyázni (Csenge egyélűvel!), és Robival sikerült beszélgetnünk egy sort. Másnap otthon társasoztunk, raktuk a rendet, közben Márai Füveskönyve szólt hangoskönyvben. Egy két napjainkra illőt illesztenék ide. Az első, a beszélgetés margójára illeszkedik:

A hazáról és az államról:

Az orvosokról és az égtájakról

És egy nagyon vicces: Az öltözködésről.

Vártam már rá hogy elkezdődjön, érdekes új kihívás lesz :) Egészen mostanáig Csenge a kérdezgetéseit úgy kezdte hogy “micsoda az?”. Ez viszont soha nem fajult kérdéslavinává, és nem is volt olyan hatása, mintha a tű megakadt volna a régi lemezen.

Ma korcsolyázni voltunk kettesben a Fő téren, és elindultunk hazafelé, amikor egy szép, kovácsoltvas csatornafedél fölött megkérdezte hogy “Miért lehet beledobni a havat?” Az első néhány miértet kapásból megválaszoltam, és figyeltem ahogy a válaszokat értelmezi. Úgy tűnt egy idő után, hogy már nem is a válaszokra figyel, hanem a következő szóra, amire a miérttel rá lehet kérdezni. A Miért áradatot úgy tudtam végül megállítani, hogy visszakérdeztem: “Szerinted miért” - ekkor Csenge nagyon aranyosan elkezdett válaszolni a saját kérdésére, és abbahagyta egy időre a miérteket…

Ma már azóta többször is belekezdett a miértekbe, vagyis valami elkezdődött.

Kíváncsi lennék, hogy ez a miértelés más anyanyelvű gyerekeknél is előfordul -e és milyen gyakorisággal? Vajon mi a szerepe, mire jó? Nem hiszem, hogy csak kíváncsiság és tanulásvágy van a háttérben - hiszen gyakran úgy tűnik, mintha nem is figyelne a válaszokra….

Mindenesetre itt egy aranyos felvétel, ami néhány napja készült a konyhában, főzőcskézés közben, még miértek nélkül:

A kis cserfeslány aranyköpései meglepő észrevételekkel:

• Csenge szorgalmasan segít anyukájának a konyhában, és az ő kis konyhasarkában deszertet készít. Egyszercsak megszólal: “Mama palacsintát főz, Csenge meg palacsintásfőzeléket”
• Összebújunk, ölelkezünk, nagy a szerelem. Megpuszilja édesanyját és így szól: “Jajj, de szeretem mamát, apa próbáld meg, milyen finom!"
• A mesék kétes hatása… A hercegnőknek ugye mindig csillog a szeme: “Azért ilyen szép vagyok mert bevillogtak a szemeim”
• A nappaliban kergetőző pályát építünk, aminek állomásai, a kanapé, a trambulin, csúzda, varázsszőnyeg (ahol nem látszik a Csenge), és az akadálypárna. Ilyenkor támad a “kaciga” és kergeti Csengét hogy megcsikizze (a veszélytelenebb kergető a “nyuszikaciga”, őt le lehet répával kenyerezni). Rohangálás ezerrel. Csenge: “Képzeld majdnem fekbukkantam!"
• Az ágyban párnacsata és ugrándozás, Csenge gurul és megakad. Egyeszercsak megszólal: “Mit csinált velem a kezem?"
• Beszélgettünk a gólyákról, amikről ez a véleménye: “Azért dél van és mennek nyárra."
• Főzünk együtt a konyhában: “Látod? A brokkoli zöld, így alakult meg!"
• Megszólalt a számítógép, amint elindult az operációs rendszer, erre Csenge kérdezi: “mi volt ez? és válaszol is: biztosan a gép”