piros alvadt piros az erek a földön a tollak benned

benned a tollak szúrnak bennem a szúrnak az ágyban

az ágyban párna van párna és én mint te és a tollaid

egy nagy fújásra vihar lesz megolvad a toll elfolyik az ágy is

piros legyünk legyünk piros madarak kérlek, és legyen miénk a felkelõ nap

Emih Szabolcs Szolnok 1994. I 14.