Emich család kalandjai

Akármennyire is divat ma szidni Budapestet, én szeretem. A minap beleolvastam néhány blogba, és az alábbi bejegyzés megtetszet, átkoppintottam:

Múlt hét péntek, megfeszített hét után kerékpáros csavargás. Andrássy út - Deák tér - Károly krt - Múzeum körút - Kálvin tér - Ráday utca - Pollack Mihály tér - Bródy Sándor u. - Múzeum krt. - Ferenciek tere - Dunakorzó - Deák tér - Andrássy - Dózsa György - Vágány utca - Reiter Ferenc -Szegedi út… Veronka meg a kedvenc kis bringásszoknyájáben csak suhan és issza magába a huszonnyolc éve ismert város csodáit, illatait, hangjait, arcait.

És otthon, hazatérés után, mint egy kiskölyök a titkos dobozából mosolyogva pakolom elő a kincseket: az eldugott kis tereket, egy macskaügyességű biciklisfutárt, a kihalt utcákat, a semmiből előbukkanó százéves fákat, amelyeket körbenőtt a város, a sokféle arcot, a kivilágított kirakatokat, a hajókat a Dunán, a giccs határát súrolgató naplementét, az Oktogonon a Burger előtti találkozásokat, egy szórólapozó lányt aki olyan könnyedén lépdelt a kocsik között mint egy tündér, egy kilesett elsőrandit, az egyik ötcsillagos ház teraszán szóló dzseszt, a tehenekkel fényképezkedő turistákat, gyrososfiú mosolyát, egy felújított homlokzat részletét, a szerelmespárt akik körül láthatóan megszűnt a tér és az idő, az Andrássy fáinak szmoggal dacoló illatát, az állatkertnél az állatok és a szalma meleg kipárolgását, egy portás egyenruhájának apró részleteit és még annyi annyi annyi mindent.

Neve is van…

Tilarma blogjából: http://tilarma.freeblog.hu

Emich Gusztáv (emőkei ifjabb),

az államtudományok doktora és kereskedelemügyi m. kir. miniszteri fogalmazó, előbbienk fia, szül. 1866. nov. 8. Budapesten; a gymnasiumot szülővárosában, jogi és államtudományi tanulmányait részben itt, részben a berlini és heidelbergi egyetemeken végezte. Mint végzett joghallgató a párisi École des sciences politiques rendes növendéke volt s ott különösen kereskedelempolitikai és nemzetközi jog-tanulmányokkal foglalkozott. Az 1888. évben a fennállott földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszteriumba és pedig annak külkereskedelmi és vámosztályába lépett be. Jelenleg a kereskedelemügyi m. kir. miniszterium ugyanazon osztályában van alkalmazva.

Czikkei: A párisi École des sciences politiques (Nemzet 1888-89.), Jelentés a párisi La-Villettei marhavásárról (Közgazdasági Értesítő 1889.), A franczia borkereskedelem állásáról (Közgazdasági Értesítő 1889.)

Munkája: Kereskedelmi szerződések és a legnagyobb kedvezés elmélete, irta Schraut M., a fennálló szerződéseinkre való tekintettel átdolgozta ifj. dr. Emich Gusztáv. Bpest, 1892.

Édesapámnak Dr. Emich Ákos -nak 28 -án születésnapja, valamint névnapja volt. Ebből az alkalomból összegyűltünk Celldömölkön egy rövid vidám együttlevésre. Nagymamám, Danyi Paula egyik mesterműve volt a fatörzs torta, és tudomásom szerint édesapámnak ez az egyik kedvence. Google -ben így rákerestem receptekre, és az alábbit készítettem végülis el (nem lett rossz, bár nem olyan mint a nagymamáé):

Hozzávalók: Tészta: 7 tojás 7 kanál porcukor 10 dkg darált dió 1.5 evőkanál liszt 1.5 kávéskanál kakaópor

Töltelék: 25 dkg darált dió 15 dkg porcukor 7 cl rum 1 kávéskanál fahéj 7 dkg mazsola 1.5 csomag vaníliás cukor erős feketekávé

Máz: 15 dkg vaj / margarin 15 dkg porcukor 5 dkg kakaópor

Elkészítés: A tésztához a tojásfehérjéket felverjük, apránként belekeverjük a sárgáját, és a többi hozzávalót.

Kikent, papírral bélelt gáztepsiben sütjük, előmelegített sütőben, közepes lángon. Nedves konyharuhára borítjuk, azzal együtt feltekerjük, így hagyjuk kihűlni.

A töltelékhez a korábban rumba áztatott mazsoláról leszűrjük a rumot. A többi hozzávalót, a rumot, és annyi feketekávét, hogy keményebb, de jól kenhető masszát kapjunk, összedolgozzuk, majd belekeverjük a mazsolát, és megtöltjük a kihűlt tekercset.

A bevonat hozzávalóit simára keverjük, egyenletesen bevonjuk vele a tészta tetejét és oldalát. A bevonatnak legalább fél centi vastagnak kell lennie. Villával megcifrázzuk a tetejét, s akár kávészemekkel is díszíthetjük.

Nos történt az, hogy szép autók iránti vágyamat még 2006 karácsonyán egy Rover 75 -el elégítettem ki. Azóta sem találkoztam belülről szebb autóval. Az első hónapok felhőtlenül teltek, a V6 duruzsolt, a gépkocsi suhant, nagy volt az öröm.

Az új évet Ausztriában köszöntöttük és itt addig diskuráltunk egy autószerelő sráccal, hogy hazatéréskor rájuk bíztam az esedékes vezérműszíj cserét. A gyönyörű autónak gondos gazdája kívántam lenni, aki mindent betart, amit a szervízkönyv javasol. A karbantartás után egy hónappal Szlovéniában üdültünk, és épp hazafelé indultunk, amikor Kranj közelében az autópályán megállt a masina, elszakadt az új vezérműszíj.

Izgalmas kalandok után, egy trailerrel hazautaztunk (Csenge fél évesen egész jól bírta). A Rover visszakerült a szerelőműhelybe. A szerelő biztosítója szerint anyaghiba miatt történt a baj. Nos én kifizettem a javítást, és kb 3 hónap után ismét ment az autó. A vezérműszíj beállítására hívtam egy Rover specialistát is, biztos ami biztos.

Nyáron pompás volt a járgány, jöttünk mentünk horvátországba, ideoda. Augusztusban Debrecen felé az autópályán hatalmas füstfelhő közepette megállt a jószág. Sejtettem, hogy most fájdalmasabb lesz a sebesülés. Megint trailer, most már a Rover specialistánál kötöttünk egyből ki. Úgy gondoltam, ennek már fele se tréfa, ez a kocsi megeszi minden másra szánt fillérünket, ha ez így megy tovább, nosza fogadtam egy ügyfédet, aki kapásból fogadott egy szakértőt. A szakértő kisasolta, hogy hát most azért szakadt el a szíj és ment véglegesen tönkre a motor, mert megrepedt egy tartóbigyó (ami szintén ki lett cserélve még az első vezérműszíj cseréjekor), valószínüleg már az első sebesüléskor szerzett egy hajszálrepedést, csak akkor szerelés közben ez még nem látszott.

Hosszas egymásra panaszkodás után úgy tűnik én húztam ismét a rövidebbet, lenyeltem a békát, keresztény ember nem pereskedik. Mivel az előző tönkrement egy ugyanilyen komplett motort kellett szerezni. Október lehetett, amikor egy bontó kerített egyet, be is szerelődött, de kiderült hogy rossz ez is. Pár hónap után angliából szereztek egy másik Rovert, motorostul de! ennek pont annyi volt a rovásán, hogy vezérműszíjat kellett cserélni rajta. Jelentem örömmel, fél év pihenés után, jár a kocsi “új” motorja, én meg mint a katonatiszt, kapargatom össze a rávalót.

Mit is gondolok én erről? Nem nem, senki ne menjen sehova, és ne érjen senkit baleset sem. Az autó vásárlása után úgy éreztem hogy na most már mindenem megvan. Gyönyörű gyermekem, csillogó szemű feleségem, utazások ahova jól esik, pöpec fűtött bőrüléses autóm, … Szinte beleharsogtam a világba önhittségemet. Odáig fajult a helyzet, hogy már azt hangoztattam, én túl sokat keresek, nincs már kihívás az életben. ígyhát lett.

Önhittségem jelentős és örvendetes csorbát szenvedett, már egészen más kihívásokat keresek, hálám határtalan :)

Emich Gusztáv (emőkei),

császári és királyi asztalnok s ez időszerint az Athenaeum vezér-igazgatója, E Gusztáv könyvkiadó és könyvvnyomtató fia, szül. 1843. márcz. 5. Pesten, hol tanulmányait befejezte, időközben 1856-ban a császári - királyi hadi tengerészeti akadémiába lépett, melyet 1858-ban elhagyott. A hatvanas évek elején a lipcsei egyetemen philosophiai s jogi tantárgyakat hallgatott és hosszabb időt töltött Német-, Franczia- s Angolországban. 1866-67-ben atyja üzlettársa és czégvezetője volt. 1868-ban mint tiszteletbeli fogalmazó a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteriumba lépett, hol titkár és osztáylvezető lett. 1870-ben az asztalnoki méltóságot nyerte. 1872-ben kilépett asz államszolgálatból, de a lausannei és berni nemzetközi phylloxeraértekezleten a magyar állam képviselője volt. Az első berni nemzetközi phylloxeraegyezmény megkötése után 1881-ben a III. osztályú vaskorona-rendet nyerte; ezenkivül számos külföldi rendjel lovagja. A főváros törvényhatóságának 1876 óta tagja; a budapesti kereskedelmi és iparkamara levelező tagja; az országos gazdasági egyesület közgazdasági szakosztályának jegyzője, a kertészeti szakosztály alelnöke; az országos kertészeti egyesületnek pedig elnöke. Az orsz. iparegyesület nemzetgazdasági szakosztályának alelnöke. A magyar történelmi és a genealogiai és herald. társulat választmányi és számos bel- és külföldi természettud. társulat tagja. 1884-től 1892-ig a szászvárosi kerületet képviselte az országgyűlésen szabadelvű programmal, hol a közgazdasági bizottság tagja s előadója, valamint a delegatió rend. tagja is volt. 1891 óta az Athenaeum irod. és nyomdai r.-társulat vezér-igazgatója.

Természetrajzi czikkei: Zergék a radnai havasokon Máramarosban (Vadász- és Versenylap 1871.), Description des Lépidopteres de Transcaucasie (Revue et Magasin de Zoologie pure et appliquée Paris, 1871-72.), A drótférgek (Földmivelési Érdekeink 1874.), A csajkó (Lethrus cephalopetes) fejlődése és átalakulása (Rovartani Lapok és Akadémiai Értesítő 1884.) és apróbb czikkek a Petites Nouvelles Entomologiques cz. folyóiratban. Könyvészeti czikkei: Az elveszett magyar nyomtatványok; irott és nyomtatott könyvek a Budapesten 1876. rendezett műipari és történelmi emlékkiállításon (M. Könyv-Szemle 1876.); Az ősnyomtatványokról (Kalauz az orsz. m. iparművészeti muzeum részéről r. könyvkiállításhoz 1882.); a Történelmi Tárban (1891.) két magyar krónikát közölt. Azonkivül a P. Naplóban a 60-as és 70-es években több czikket e és E betűk alatt művészeti, közgazdasági és keresk. politikai tartalommal irt.

Munkái:

1. A könyvnyomdászat története Magyarországon. Pest, 1860. (Szabó Józseffel.)

2. A kis lepkegyűjtő. A lepkészet rövid kézikönyve, tekintettel a Magyarországon és főleg Budapest környékén előforduló lepkefajokra. U. ott, 1868. (17 színezett és két fekete kőnyomatú táblával.)

3. Beitrag zur Lepidopteren-Fauna Transkaukasiens und Beschreibung zwei neuer Arten. St-Ptersburg, 1873. (Különnyomat a Horae Societatis Entomologicae Rossicae cz. folyóirat IX. kötetéből.)

4. Mémoire sur le question du phylloxéra dans le royaume de Hongrie. Lausaune, 1877.

5. Jelentése az 1877. év aug. 6-án Lausauneban tartott Phylloxèra-Congressusról a nmélt. földmivelési miniszter urhoz. Budapest, 1877.

6. Jelentés a phylloxèra-ügy tanulmányozása végett Stájer-, Olasz- és Francziaországban tett utról. U. ott, 1880.

7. A Lethrus cephalotes Fab. átalakulásának története. U. ott, 1884. (Különny. a Mathem. és Term. Értesítőből.)

8. A mező- és kertgazdaságra káros rovarok. I. füzet. U. ott, 1884. 264 lap, 227 fametszet és 4 szinnyomatu táblával.

9. Die Methamorphose des Lethrus cephalotes Fab. U. ott. (Különnyomat a Mathem. und naturw. Berichte aus Ungarn-ból.)