Emich család kalandjai

Csenge az apjára ütött, mászik ugrik, meg nem áll. Itt épp egy hosszú függőhidat győz le.

(tovább…)

Meglepő fordulatot vett a családfa kutatás.

Miután Michael -el kiderítettük hogy rokonok vagyunk, ezt ő elújságolta a svédországban élő Endrédi (Emich) Gusztáv nagybácsijának, akivel azóta levelezünk. Gusztáv kb 20 éve szervezett már egy nagy Emich találkozót, és úgy látszik ez most meg fog ismétlődni Május 8 -án!

Gusztáv egyébként 56 -ban költözött el Magyarországról. Volt olyan kedves, és elpostázta nekem az ő általa felkutatott ügyeket, pl. megvan 2 Emich címer (hamarosan feltöltöm őket), valamint számos forrás, ahol tovább tudok keresni…

További fejlemények:

Időközben találtunk egy Emich testvérpárt Pécsen:

- András (1931) és Jenő (1933) testvérek, apjuk András (1907 - 1967) - Nagyapjuk András (szül: 1880.01.25), az ő testvérének a neve Emich Vilmos - a család Kisvaszar -ról származik (kb. 20 km Pécstől)

Jenő megigérte hogy Kisvaszaron utánanéz a templomi kivonatoknak, és postázza majd...

Michael talált egy weboldalt, ami a szlovákiai temetők közös keresője (www.cemetery.sk), és itt van egy Emich György, aki 1915.06.26 -án lett eltemetve, Košice -n.

Még egy felkutatásra váró szál az alábbi találat:

3619, VESNA EMICH-PAJALIC dr.med.

Michael megbizott egy családfakutatót, aki nemrég emailben megkeresett engem is. Leveléből az alábbiakat tudtam meg:

Három-négy ágban is vizsgálódtunk,a legismertebb vonaluk a Sziléziában gyökerező főnemesi ág, melynek vélelmezett leszármazottja az a Gusztáv, aki Petőfi korában már nyomdát alapított és később az Atheneum kiadóvállalat és nyomda tulajdonos igazgatója lett Pesten.

Ezek az Emichek is kétfelé osztódva fordulnak elő Óbudán ill. a Tabánban, ez utóbbiak közül Ferenc költözik 1811-ben Pestre és ott nyomdászként dolgozva, nagyon felfelé ívelő sorsú család őseként hal meg. Nem bizonyitható mégsem, hogy a Ferenc nevű előkelő Emich személyével lenne azonos, aki a sziléziai híres, főnemesi Emichektől származik. Ez az ág katholikus.

A második erőteljes águk Mucsfán már az 1700-as évek derekán megjelenik, egyértelműen földmüves bevándorlók.

A harmadik, melyhez Dr. Michel Emich úr tartozik Verbászon és Cservenkán található, az 1700-as évek végétől. Ők evangélikusok, eredethelyük nem azonosítható mert a falu anyakönyvei a háború alatt elvesztek, a menekülő német családok valahol a lengyel-német határ közelében vesztették el. Mindenesetre nagyon kíváncsian várom ezt a 8 -i ős családi találkozót.

Az én két szerelmem az igazak álmát alussza:

(Ez a kép egy azóta megszűnt tárhelyen volt, már nem érhető el.) (Ez a kép egy azóta megszűnt tárhelyen volt, már nem érhető el.) (Ez a kép egy azóta megszűnt tárhelyen volt, már nem érhető el.)

Sokat olvasgattam a Twitterről, nem nagyon láttam értelmét. Aztán egyszercsak ráleltem erre a videóra:

A twitter lényege, hogy napi néhány bejegyzést tudunk tenni max. 140 karakter hosszúságban arról, hogy mi jár épp a fejünkben, vagy mit is csinálunk éppen. Ez akár személyes naplónak, jegyzetnek sem rossz. Mindezt a twitter úgy segíti, hogy szinte minden létező formában twittelhetünk (Google talk, web, mobil telefon, …). Ezen felül követhetjük ismerőseink twittjeit szintén  minden médián, és akár sms -t is  küld (heti 250 ingyen van!) az ismerősök történéseiről. Úgy látom, a twitter korunk kocsmája, ahol falusi példával élve minden ismerős esténként a kocsmában elmeséli mi is történt vele napközben. Merthát valljuk be. Keveset beszélgetünk, keveset tudunk egymásról. Itt van pl. Abigél, akinek még mindig nem tudom mit vegyek a 4 hónapja elmúlt szülinapjára. Egyszerűen nem tudom mi is motoszkál nap mint nap a fejében. Szó mi szó, elkezdtem próbálgatni ezt a Twitter dolgot. Sajnos egyelőre csak ketten Gáborral twittelünk egymásnak, de remélem ez változni fog, mert el tudom képzelni hogy nagyobb volumenben ez tényleg érdekes lehet :) Mostantól lehet követni a twittjeimet ezen az oldalon is a jobb sávban, de méginkább itt: http://twitter.com/emichsz

Emich Tivadar (Theodor Oemichius),

csávai (Stoob, Sopronm.) ág. ev. lelkész; a csepregi egyházkerületi gyűlésen 1617. máj. 24. szenteltetett föl csávai pappá, honnét Keresztúrra (Sopron mellett), innen pedig Gálosra került lelkésznek. Mária menybemeneteléről irt egy értekezést, alkalmasint latin nyelven, mely Kis Bertalan dunántuli superintendensnek ajánlva 1631-ben Tübingában jelent meg. Egész czímét Fabó András (Garády) nem adhatta.

Uj M. Muzeum 1854. I. 481. l.