Emich család kalandjai

Erről a részről a Bruce allmighty (A minden6ó) című vígjáték jut eszembe, melynek voltak nagyon frappáns jelenetei. Ez a rész az első könyv vége:

Ne érezd magad elhagyatottnak. Én mindig veled vagyok. Ha kérdéseid vannak - és tudom, már most is vannak, és továbbra is lesznek -, tudd, hogy szólíthatsz, és én válaszolok. Ehhez nincs szükséged erre a formára.

Nem ezen az egyetlen módon szólok hozzád. Figyelj Rám a lelked igazságában. Figyelj Rám a szíved rezdüléseiben. Figyelj Rám az elméd csendjében.

Hallj meg Engem mindenütt. Valahányszor kérdésed támad, tudd, hogy már válaszoltam rá. Aztán nyisd a szemed a világra. A válaszom ott lehet a másnapi újság egyik cikkében. Egy éppen megírt szentbeszédben. A legújabb filmben. A dalban, amelyet tegnap komponáltak. A szavakban, amelyek elhagyják szeretteid ajkát. Egy hamarosan megjelenő új barát szívében.

Az Igazságom szólal meg a szél suttogásában, a patak csörgedezésé-ben, a vihar dörgésében, az eső mormolásában.

Ott van a föld súlyában, a liliom illatában, a Nap melegében, a Hold vonzásában.

Az Én Igazságom - és a legbizonyosabb segítséged a szükség óráiban - fenséges, mint az éjszakai ég, egyszerű és lefegyverzően bizalomteli, mint a csecsemő gőgicsélése.

Hangos, mint a szív dobbanása - és csendes, mint a Velem együtt vett lélegzet.

Nem hagylak el, nem tudlak elhagyni, mert te vagy az Én teremtményem, az én művem, az én lányom, az én fiam, az én célom, vagyis az én…

ÉNEM.

Szólíts tehát, ahol és amikor úgy érzed, hogy elhagy a békesség, ami Én vagyok.

Mert ott leszek.

Az Igazsággal.

A Fénnyel.

És a Szeretettel.

Mivel csúnya volt az idő, elmentünk egy gyerekugráltatóba :)

Érdemes megnézni a többit is, a tovább gombra kattintva (extrém felvételek) …

(tovább…)

3 éve volt talán, amikor Árpi nálunk indiai főzőtanfolyamot tartott. Nem csak főzőtanfolyam volt ez, megismerkedtünk a tradicionális indiai egészség megőrzés alapjaival is (ayurveda). Számos receptjét azóta is alkalmazzuk, az egyik ilyen a dahl készítése chapati -val. Itt most a chapati sütést mutatom be, hamarosan jön a dahl recepje is (sehol a neten nem találtam azóta sem gazdagabb és finomabb vöröslencsés dahl receptet, chapati sütés útmutatót házilag meg pláne).

Szóval a chapati egy nagyon gyorsan és könnyen elkészíthető hagyományos indiai köret féle. Összetevői:

• teljeskiőrlésű (tönköly) búza liszt
• fehér búza liszt
• forró víz
• nyílt láng
• ghí

Elkészítése:

Felforralunk egy pohár vizet. Közben összekeverünk kb. 1:1 arányban teljes kiőrlésű és fehér lisztet. A forró vizet kanállal belekeverjük a lisztbe, majd amikor már nem túl forró, kézzel egyenletesre, de keményre gyúrjuk (kemény gyurma állagú lesz). A forró vízzel kevert liszt teljesen más állagú mint hideg vízzel keverve, ennek oka a forró víz denaturáló hatásában keresendő, a magas hő hatására kicsapódott fehérjék úgy kapcsolódnak egymáshoz mint a tépőzár :)

		Kb. diónyi méretű darabot csippentünk a tésztából és ebből nyújtjuk ki vékony kör alakúra a chapatikat
		Nyújtás után kb. ekkora lesz a chapati
		Egy serpenyőben gyenge lángon (olaj nélkül!) kb. fél percig szárítjuk a chapati mindkét oldalát, akkor jó, ha megjelennek rakta ilyen kis fehér esetleg barnás pöttyök. Erre azért van szükség, hogy létrejöjjön egy zárt kéreg, belsejében még nedves tésztával, így a lángon melegítés során a gőzzé vált víz fel tudja fújni a chapatit.
		Ha a tészta mindkét oldala kiszáradt, fogóval vagy puszta kézzel a legkisebb, kicsire állított gázrózsára rakjuk, és rögtön elkezdjük fordítgatni, nehogy megégjen. A jól sikerült chapati azonnal felfúvódik, mint egy lufai. Kb. 4-5 fordítás után készen is van. Legyünk óvatosak, ha szabadkézzel csináljuk, ugyanis egy idő után a lufi itt-ott kidurran, és a lyukon forró gőz szabadul ki!

Íme egy rövid videó is a sütésről:

Csenge egyre ügyesebben rajzol. Az első rajzain csigák voltak a főszereplők, mostanában fagyit szeret rajzolni, ami úgy néz ki mint egy csiga :) A másik motívum a villám. A Kis Hableányban nagyon szereti azt a részt, amikor Erik hajója viharba keveredik, és villámlik. Ilyenkor összebújunk és együtt félünk a villámoktól. Akár papírra vagy krétával betonra, jujj jujj felkiáltásokkal villámokat szór szerteszét…

Egy aranyos rész a könyvből (ld. cím):

A mama belép a szobába, és az asztalnál találja a kislányát, amint a nyelve hegyét kidugva elmélyülten rajzol.

• Mit rajzolsz, drágám ?  - kérdezi a mama.
• Istent, mama - válaszolja csillogó szemmel a kislány.
• Ó, édesem, igazán aranyos ötlet - mondja a mama. - Csak hát igazából senki nem tudja, milyen Isten.
• Várjatok egy kicsit - mondja a kislány —, mindjárt befejezem !

Szombaton lovagolni voltunk, és mivel még buzog bennem a HDR fotózás újdonsága, néhány képet tematizáltam és “feldolgoztam egy kicsit”. Itt egy sorozat Anya és gyermek témakörben:

Kétségbeesés

Remény

Szabadulás

A lovaglást nagyon élveztük mindannyian, reméljük hogy gyakori program lesz, amikor Kövesdre látogatunk.