Tudod, az a lényeg, hogy ha tisztán, előzetes gondolatoktól mentesen lépsz be a pillanatba, akkor megteremted azt, aki vagy, ellenkező esetben csak újra eljátszod azt, aki valaha voltál.

Úgy éled meg az életet, az örökös és végeérhetetlen teremtés folyamatát, mintha csakis újrajátszásból állna!

De hogyan utasíthatja el bármelyik józan, racionális ember, hogy a korábbi tapasztalatára támaszkodjon? Hát nem teljesen normális, hogy mindent előszedünk a szóban forgó témáról, amit csak tudunk, aztán válogatunk közülük?

Lehet, hogy normális, de semmiképp sem természetes. Azt tekintik normálisnak, ahogy valamit rendszerint elvégeznek. Ám akkor vagy természetes, amikor megpróbálsz nem „normális"-an reagálni!

A természetes és a normális nem ugyanaz. És bármelyik adott pillanatban eldöntheted, normálisan - az általános norma szerint - cselekszel, vagy úgy, ahogy természetesen jön.

Bizony mondom néked: semmi sem természetesebb, mint a szeretet.

Ha a szeretet vezérli a cselekedeteidet, akkor természetesen fogsz cselekedni. Ha félelemmel eltelve, sértődötten, ingerülten reagálsz, akkor viselkedhetsz ugyan normálisan, természetesen azonban semmiképp.

Csenge Mezőkövesden volt 10 napig Geni nélkül… Azt hittük hogy a szopiról le fog tudni szokni ennyi idő alatt, de úgy látszik ez nem ilyen egyszerű. Próbáljuk vele megbeszélni szép szóval hogy mi is a helyzet, és hogy már elfogyott a tejcsi, nehezen fogadja el, főleg ha nyűgös.

Kirándultunk, így készült az alábbi 2 felhős fotó:

20080705_004-copy800 20080705_030-copy800

Szabadkán jártam, meglátogattam édesanyámat. A város most is olyan, mintha megállt volna az idő, akkoriban amikor eljöttünk Magyarországra. A távolságok megrövidültek, és kevesebb az ismerős arc, de a városháza a régi. Annak aki arra jár mostanában üzenem, hogy a benzin most már drágább odaát, 3G nincs és a MasterCard -ot továbbra sem szeretik olyan sok helyen mint a Visa -t.

A képek régebben készültek, Viki születésnapján:

20080419_03820080419_031

Az előző bejegyzéssel szerintem remekül egybevág az alábbi részlet :)

Mindenkinek aki inkább a szívére hallgat…

Akkor mondd el nekem még egyszer, hogy miért kerül olyan sok időmbe létrehozni a választott valóságot ?

Számos oka van. Mert nem hiszel benne, hogy a tiéd lehet, amit választasz. Mert nem tudod, hogy mit válassz. Mert folyamatosan megpróbálod kitalálni, mi lenne számodra a „legjobb". Mert jó előre biztosítékot követelsz, hogy valamennyi választásod „jó" lesz. És mert minduntalan meggondolod magadat!

Ne igyekezzek kitalálni, mi a legjobb nekem?

Igencsak viszonylagos, hogy mi a legjobb; több száz változótól függ. Ez nagyon nehézzé teszi a választásokat. Egyetlen szempontra kellene tekintettel lenned, amikor döntést hozol: megfelel ez annak, Aki Vagyok?  Azt jelenti-e, Aki Akarok Lenni?

Az egész élet ilyen kinyilatkoztatásokból áll. Mert minden azon múlik, hogy lehetőség, vagy választás révén jön létre.

A választás alapján élt élet: tudatos cselekedet. Akció. A lehetőség alapján élt élet: tudattalan sodródás. Reakció. Amikor „újrajátszol" valamit, összegzed a bejövő adatokat, rákeresel a memóriatárolódban az ugyanilyen hasonló tapasztalatodra, és ugyanúgy cselekszel, ahogy korábban. Az elme műve, nem a léieké. … Ez aztán a válasz!  De hogyan hallgassak a telkemre?  Honnan tudhatnám, mit hallok? A lélek érzelmekkel beszél hozzád. Hallgass az érzelmeidre. Kövesd az érzelmeidet. Tartsd becsben az érzelmeidet.

Érdekes… Nekem inkább úgy tűnik, hogy pontosan az érzelmeim becsben tartása miatt kerülök örökösen bajba.

Mert „baj"-nak tekinted a fejlődést, az egy helyben ácsorgást pedig biztonságnak.

Bizony mondom néked: az érzelmeid soha nem sodornak „bajba". Az érzelmeid jelentik az igazságodat.

Ha olyan életet akarsz élni, melyben sosem követed az érzelmeidet, ám valamennyi érzésedet átszűri az elméd gépezete, csak rajta. Dönts az elméd helyzetelemzés alapján. De ne számíts túl sok örömre egy ilyen tákolmányban, annak megnyilvánulására végképp ne, Aki Valójában Vagy.

A biológián belül mindig is az elméleti biológia érdekelt a leginkább. Volt egy nagyon jó tanárom (Szathmáry Eörs), aki rendkívül élvezetessé tudta tenni, ezt a picit filozófikus ágát a biológiának.

A minap ráakadtam újra egy érdekes ember érdekes fejtegetésére. A talált anyag nem más, mint Varga Endre tételei. Amit most itt olvasni lehet az egyfajta elméleti biológiai levezetés, bizonyításokkal.

Itt találtam rá: http://endre.hissua.com/matbiz/matbiz.html

Röviden összefoglalva:

Az élő szervezet végtelen kiterjedésű komplex ideakép, a komplex ideakép nem anyag, hanem információ, az élő szervezet tehát nem anyag, hanem információ. A komplex ideakép vetületet hoz létre a részecskékből, a komplex ideakép változása kihat a vetületére, ergo a komplex ideakép mint információ, vezérli a részecskékből álló vetületi élő szervezetet. A komplex ideaképek egymástól nem különíthetőek el, ezért minden komplex ideakép kihathat minden komplex ideaképre, ezáltal a komplex ideaképek részecskékből álló vetületeire is. A komplex ideakép szépen összecseng Platón elsődleges létező fogalmával, a manapság divatos morfogenetikus mező és a Prof. László Ervin féle pszí mező (a pszí-mező kifejezés a hullámmechanika alapegyenletének, a Schrödinger-féle pszí-függvénynek a nevéből következik) fogalmával.

Igazi csemege a világ titkait kutatóknak, a tovább gombra kattintva…

(tovább…)

« Régebbi bejegyzések Újabb bejegyzések »