2014 jan. 4.

Empátia

(Emich)

Néhány éve tudatosodott bennem, jelezték vissza ismerősök és barátok, hogy nehézségeim jelentős részét az empátia-hiányom okozhatja. Nehezen tudok mások fejével gondolkodni, más nehézségeivel együtt érezni.

Éreztem azt, hogy hiába van bennem segíteni akarás, ha nem együttérzésből indítom, hanem egy másik világból ahol én vagyok és ott nekem jó és ott nekem minden rendben van. Úgy képzeltem én is, mint az alábbi filmben a szarvas, hogy én a jó helyemről majd lenyúlok és felhúzok mindenkit. Csakhogy így nem jön létre kapcsolat, így nem nyúlik fel kéz, így nincs akinek segíthetnék.

Elkezdtem tanulni az őszinte odafigyelést, a támogató figyelmet, a figyelem fenntartását és újraépítését de nem volt meg a kulcs. Egyszercsak ebben a filmecskében rátaláltam. A kérdés az, hogy tudok-e vele mit kezdeni? Tudom-e magam eléggé figyelni mély helyzetekben hogy a valódi kapcsolat felépüljön? Mindenesetre nagyon szeretném…

Mi az empátia és miért más mint a szimpátia? Az empátia a kapcsolatot építi, a szimpátia pedig leépíti.

Theresa Whiseman 4 meghatározása az empátiára:

  1. a nézőpont átvételének képessége – tudjuk-e látni a helyzetet a másik személy szempontjából
  2. megértjük-e hogy a másik személynek az ő szempontja az igazság
  3. ítélkezés mentesség – nem könnyű, mindenki szeret ítélkezni
  4. a másik személy érzelmeinek felismerése és visszatükrözése – az empátia a másik emberrel való együtt érzés képessége

Az empátia olyan, mint amikor valaki egy mély gödörben panaszkodik: itt rekedtem, sötét van, nem bírom tovább. Mi pedig lemászunk hozzá és azt mondjuk: hé, lejövök, tudom milyen itt lenn. Nem vagy egyedül.

A szimpátia ezzel szemben olyan, mint fentről lekiabálni: rossz lenn, igaz? Kérsz egy szendvicset?

Az empátia egy sebezhető választás, mert ahhoz, hogy kapcsolódni tudjak hozzád, kapcsolódnom kell magamban ahhoz az élményhez ami a tiédhez hasonló.

Az empatikus reakció nagyon ritkán kezdődik azzal hogy: de legalább… Mégis ezt tesszük a leggyakrabban. Valaki megoszt valamilyen fájdalmat velünk és mi “körbe-ezüstözzük”. Pl.:

– Elvetéltem.
– De legalább tudod hogy képes vagy teherbe esni…

– Úgy érzem szétesik a házasságom
– De legalább neked van házasságod…

– John-t kirúgták az iskolából
– De legalább Sarah kitűnő tanuló…

A nehéz beszélgetésekkor, szeretnénk a helyzetet kicsit jobbá tenni. Ha én megosztok veled valamilyen nehéz helyzetet, arra vágyom hogy ennyit mondj:
– Nem tudok erre mit mondani, örülök hogy elmondtad nekem.

Mert az az igazság, hogy a reakció nagyon ritkán teszi jobbá a dolgokat. Ami jobbá teszi a dolgokat az a kapcsolat…

 
 

2014 jan. 1.

Mit eszik a gyerek

(Emich)

Kicsit válogatósak.

Na jó, nagyon válogatósak. Mit is esznek meg?

Bolognai spagetti (azt is csak szójából), pizza (csak a Margeritha), túrógombóc, fácánleves. Ezen felül már változó hogy melyik eszi meg a bundáskenyeret, a sajtostésztát, lencsét.

Nagyon nehéz rávenni őket arra, hogy új ízeket kóstoljanak meg és hogy ne nyilvánítsanak nem túl kedves véleményt. Természetesen egymástól tanulják is a jómodort. A nagymamám azt mondta volna, hogy “tele van a fenekük abrakkal”.

Sajnos én sem hoztam túl jó mintákat, Emi-néni bennünket nagyon elkényeztetett, rendelgettünk minden nap kedvünkre, akár 4-5 féle étel is készült egy nap a családnak…

Mi most elhatároztuk, hogy ezen a helyzeten változtatnunk kell. Keresni kezdtem tippeket, javaslatokat válogatós gyerekek ügyében, és a Quorán a következőket találtam:

  • fehérje, zöldség és szénhidrát kategóriában legyen választási lehetőség 2 féle közül – hal vagy csirke, saláta vagy paradicsom, rizs vagy tészta
  • tilos az étel jónak vagy rossznak minősítése, címkézése – magyarázzuk el, mi történik ha túl sokat eszünk egyféléből
  • ne címkézzük a gyerekeket se rossz evőknek, vagy válogatósnak a fülük hallatára, ne mondogassuk, hogy ezt meg azt sem szeretik – mert ezzel felépítünk bennük egy remek kifogásgyűjteményt – ha lehet egyáltalán ne beszéljünk étkezésről étkezésről
  • mindenből kell enni egy falat kóstolót! – ha nem ízlett nekik valami, akkor ne keseredjünk el, próbáljuk meg 1-2 hónap múlva ismét, ha nem hajlandó rá: az az étkezés kimarad – a következőnél nagyobb étvágya lesz a próbálkozáshoz
  • ha van olyan zöldség – főzelék, amit szeretnek akkor ne aggódjunk, legyen minél gyakrabban
  • az élelmet a megkérdezésük nélkül bátran tegyük ki a tányérjukra – ez étel és nem méreg. Az otthonunk nem étterem, ahol rendelni lehet. A szülő felelőssége hogy legyen megfelelő étel a gyerek előtt, ezt el kell fogadniuk.
  • az asztalnál a fújolás és nyavajgás tilos, büntetése az ebédlőből való kiűzetés – az ételről való beszélgetésnek van elfogadott módja is
  • mutass példát: “nem szoktam gombát enni”, majd kóstold meg, és “hm, még mindig tetszik, eszek inkább még egy kis krumplit”
  • ha nem eszik meg ami előttük van, ne menj bele hatalmi játszmákba, ne is kűzdj azon, hogy alternatívákat kínálj, vedd el előlük a tányért és mintha mi sem történt volna várják ki a következő étkezést, az asztalnál beszélgess mármilyen egyéb témáról csak ne az evésről. Nem fognak éhenhalni!
  • próbáld bevonni őket az ételkészítés folyamatába, sokkal valószínűbb hogy esznek belőle, ha hozzájárultak az elkészítéséhez

A francia gyerekek a közvélekedés szerint mindent megesznek. Itt olvashatóak az ő szabályaik:

  1. Szülő: TE vagy a felelős a gyerekeid étkezési neveléséért
  2. Az evés nem érzelmi kérdés – kerüld el a jutalmazást, alkudozást (nagyon nehéz!) az étkezéssel kapcsolatban
  3. A szülő tervezi meg az étkezéseket, a gyerekek pedig azt eszik amit a felnőttek
  4. A családi étkezéseknél együtt vagyunk – zavaró tényezők nélkül
  5. Edd meg a zöldségedet! (kulcs a változatosság)
  6. Nem kell hogy tetszen, de meg kell hogy kóstold!
  7. Nincs rágcsi az étkezések között. Semmi gond ha két étékezés között éhesek vagyunk.
  8. A lassú étkezés – jó étkezés
  9. Valódi élelmet fogyassz, kényesztetés és nasi csak kivételes alkalmakkor
  10. Emlékezz arra, hogy a táplálkozás örömet okoz! Lazíts!

(Ez a kép nem maradt meg: sem a 2012-es mentésben, sem a Wayback Machine-ben nincs.)

 
 

2013 máj. 16.

AquaRelaxáció

(Emich)

Bogi először akkor lepett meg, amikor megtudtam, hogy Auroville-ben maradnak. Gyógyulni, gyarapodni, élni.

Nemrég találkoztunk és elmesélte mivel foglalkozik és ismét meglepett :). A mozaikdarabkák szép lassan összeálltak:

Az AquaRelaxáció egy terápiás módszer, ami hatékonyan oldja a traumák okozta stresszt, amihez melegvizes fürdők kellenek és amit itthon még nagyon kevesen ismernek.

Az AquaRelaxációról itt olvashatsz részletesebben és tedd is meg, ha szeretnéd Bogiékat támogatni nagyléptékű céljaikban – a több mint 300 magyarországi gyógyfürdő komplexumban és több mint 1000 magán (wellness, szálloda) medencében elérhetővé tenni az AquaRelaxációt.

Illetve keresd őket, ha szeretnéd megtapasztalni az AquaRelaxáció jótékony hatásait:

  • lazítás
  • felfrissülés
  • fájdalom csillapítás
  • rehabilitáció
  • nyugodtabb alvás
  • jobb emésztés
  • egyensúlyérzet erősítése
  • …
 
 

2013 ápr. 27.

Nemez terepasztal

(Emich)

A Szent György napi vásár az egyik legnagyobb előkészületet igénylő esemény az ovis szülők számára. Ilyenkor finomságokat sütünk, plüss és egyéb játékokat készítünk, árusítunk, időnként játszóházat tartunk fenn. Az idei vásárfia egy gyönyörű nemezből készült terep “asztal” volt, a hozzá tartozó kis nemez/plüss manókkal, állatokkal, sárkánnyal:

 
 

2013 márc. 3.

Iskola a felhőben – Sugata Mitra

(Emich)

Nagyon érdekes és inspiráló amit az előadó állít. Elég egy internetre kötött gép, néhány jól kiválasztott kérdés, egy kis bátorítás és bármelyik gyerek, bármilyen nyelven, bármit megtanul legalább olyan gyorsan, mintha tanár tanítaná.

Első hallásra bennem az merült fel, hogy vajon a kreativitást, a létrehozást, a teremtést vajon mennyire támogatja vagy nyomja el egy ilyen oktatási rendszer? Hiszen a felhőben lévő adattárház hatalmas, a kérdésekre meg fogják találni benne a választ. De a világnak nem biztos hogy a már meglévő válaszok kellenek! Mi történik az ő saját válaszaikkal?

Az átlagos, klasszikusnak számító oktatási rendszerhez képest sokkal jobbnak gondolom ezt a megoldást. Előnye az is, hogy skálázható és az átlagos oktatást könnyen lecserélhetővé teheti. De ez nekem még így nem teljes…

 
 
« Régebbi bejegyzések Újabb bejegyzések »