Kategória: Személyes

Régóta tervezem, hogy összeírom, mit is szeret nagyon Csenge és mi az amit nem és hogy hogyan is változik ez az idő múlásával. Egyszer talán tanulságos lehet :)

Szereti:

  • elsősorban a cicit
  • ha valaki mosolyog és valamilyen hangot ad ki
  • ha énekelnek ismert dallamokat (Kedvenc dalok: A völgy harcosai - Naushikaa dala, “Volt egy kisszék háromlábú…”, “Én elmentem a vásárba félpénzzel”)
  • amikor állathangokat utánoznak a felnőttek, sőt némelyik hanghoz taktilis inger is tartozik az még jobb (pl. a kisegér cincin közben még csipkedi a pofikáját, vagy a méhecske meg meg szúrja az oldalán)
  • a nyelvnyújtogatást
  • a pancsolást a kis sárga kacsákkal, amikor a hasára fröcsköljük a vizet
  • állni és kapaszkodni
  • a nagy gumilabdán ugrálni le-föl apával vagy anyával
  • ha ráesik egy puha kispárna, érdekes hangok kiséretében
  • rágcsálni minden elérhetőt (nagyon jó a fakanál, kiskanál, gyümölcsök héjjastól, mobiltelefon, távirányító)
  • a pelenkázó asztalalon feküdni az infra lámpa alatt
  • a világító sólámpát
  • maszírozást
  • a vízálló babakönyveket

Nem szereti:

  • az öltöztetést
  • az orrtisztítást
  • ha egyedül kell elaludni (apa kisújja és a cici a legjobb megoldás)
  • ha sokáig van az autós bébiülésben

folyt. köv…

A kacsák sürüsége rendkívül nagy, a víz fröcsög, csak 18 éven felülieknek!

Egy nagyon kedves kis videó Csengéről, akinek már nő a foga, és már tud beszélgetni :)

Csenge már napok óta majd kinézi a szánkból a falatot. Időnként megnyalt már egy két ízt, de “hivatalosan” most táplálkozott kanállal először. Még sokáig szeretnénk szoptatni, de szép lassan már kóstolgathatja az almát, tököt, miegymást. Én persze titokban, időnként nem teljesen odafigyelve véletlenül megkóstoltattam már vele ezt - azt, pedig még nem lett volna szabad… Ejnye bejnye.

A születésnapomon ismét eszembe jutott az a felismerés, hogy a családom, vagy talán a Vajdasági magyarok általában nem ünneplik olyan lelkesen a névnapokat, mint a magyarországi magyarok, inkább a születésnapok a hangsúlyosak. Elkezdtem kutatni, mi is lehet ennek a hátterében. Érdekes egybeesés volt, hogy a rokonaim névnapja meglepően gyakran esik egybe a születésnapukkal. Példák:

  • Én Sebestyén napján születtem és a keresztnevem Sebestyén…
  • Édesapám Ákos napján született
  • Anyai nagymamám Júlia napon született

Nem gondolom azt hogy ez minden esetben szándékos volt, de valamiért él ennek a szabálynak valamilyen mély gyökere a délvidéki magyarokban. Tovább keresgélve megismerkedtem az Arvisurával, és a Ferán naptárral, ami egy különös - izgalmas magyarázatot nyújt erre a jelenségre. Ami még izgalmasabb az az, hogy ezeken a forrásokon tovább haladva megtaláltam a letölthető Feran naptárat, sok sok ma már egzotikusnak hangzó ősi magyar névvel.

Csenge születése előtt sokat gondolkodtunk a nevén. Leginkább azon, hogy vajon hogyan is válasszunk… A sok sok gondolat és elv összegzése az lett, hogy még megszületése előtt vagy röviddel a születése után majd megsúgja nekünk a nevét. Ha esetleg mégsem hallanánk meg, akkor keresünk nevet a Feran naptárból. Megszületésekor még nem tudtuk a nemét, és még utána kb. negyed óráig nem jutott eszünk be megnézni. Csenge békésen pihent az első szopizás után Geni mellkasán, és én néztem be a piros törölköző alá, és kiáltottam fel hogy kislány :) Két neve volt még ekkor: Kincső és Csenge. Ezeket éreztük neveinek, és két nap kellett mire a Csenge erősebben lett a neve mint a másik.

Letöltés: FERAN naptár (zip 132 kB)

A FERAN naptárról bővebben:

(tovább…)

« Régebbi bejegyzések Újabb bejegyzések »