Belehintázik apába?

Leltároztunk a régi képek és levelek között, így ráakadtam néhány érdekességre. Egy 1976 szept. keltezésű papíron saját szótáramat jegyezte le egy gondos kéz:

• cica
• vau-vau - kutya
• cin-cin (fél a kisegér - jaaaj!!!)
• kukuriku - kakas
• kot-kot - tyúk
• bl-bl-bl (pujka)
• pipi
• mu - tehén
• bee - birka
• gyite (csettint) - ló
• iá - szamár
• gágá - kacsa
• brekeke - béka
• csip-csip - madár
• uhu - bagoly
• kakukk
• kop-kop - harkály
• kiga-giga gyeje ki
• bobács - bogár
• égy bum! - légy
• nagycica - oroszlán
• áuu - tigris
• púpú - teve
• maki
• maci
• iáf - zsiráf
• cápa
• pojip - polip
• lák - rák
• kígyó
• al - hal
• alma
• körte
• bajack
• bánt - banán
• papijabda (mag!) - dinnye
• jépa - répa
• kapjika
• jaj - vaj
• kenyéj
• utyika - husika
• innike

Dr. Michael M. Emich és Melinda segítségével számos őssel bővült a családfa. Melinda elküldte a lemásolt születési anyakönyvi kivonatokat, melyek az Emich ág Cservenkai felmenőit tette dokumentálhatóvá.

Michael -el, (aki ausztriában él és belgyógyász) levelezünk egy ideje, és az derült ki, hogy a családfában eddig legrégebbi személy aki 1759 -ben született és Cservenkán élt: Emich János volt a közös ősünk.

A családfa oldalon frissítettem a letölthető családfát (a flash változatot még nem).

Egy nagyobb családi mátrixban mindenkinek jut egy fontos szerep. Ezt a szerepet lehet persze váltogatni, de mivel a családtagok ritkán találkoznak, nehéz módosítani az egyszer már kialakult képen.

Pl. Ákos az utazó szerepet választotta, aki a leginkább mesélni szeret útjairól.

Anikó a nárciszlelkű, soha fel nem növő lázadó.

Gáspár az aktív, beszólogatós, kohéziós mágneses erő.

Adrienn a kedvessége és jó szíve ellenére fekete bárány szerepet játszik.

Erzsike az idézetgyűjtő, segítőkész naív lélek

Geni a spiritusz, az őszinte mozgató erő

Én valószínüleg az okoskodó furafigura vagyok…

Ami miatt ebbe a postba belekezdtem, az Erzsike legutóbbi idézete:

Wass Albert: Szeretném

Emich Gusztáv (emőkei),

császári és királyi asztalnok s ez időszerint az Athenaeum vezér-igazgatója, E Gusztáv könyvkiadó és könyvvnyomtató fia, szül. 1843. márcz. 5. Pesten, hol tanulmányait befejezte, időközben 1856-ban a császári - királyi hadi tengerészeti akadémiába lépett, melyet 1858-ban elhagyott. A hatvanas évek elején a lipcsei egyetemen philosophiai s jogi tantárgyakat hallgatott és hosszabb időt töltött Német-, Franczia- s Angolországban. 1866-67-ben atyja üzlettársa és czégvezetője volt. 1868-ban mint tiszteletbeli fogalmazó a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteriumba lépett, hol titkár és osztáylvezető lett. 1870-ben az asztalnoki méltóságot nyerte. 1872-ben kilépett asz államszolgálatból, de a lausannei és berni nemzetközi phylloxeraértekezleten a magyar állam képviselője volt. Az első berni nemzetközi phylloxeraegyezmény megkötése után 1881-ben a III. osztályú vaskorona-rendet nyerte; ezenkivül számos külföldi rendjel lovagja. A főváros törvényhatóságának 1876 óta tagja; a budapesti kereskedelmi és iparkamara levelező tagja; az országos gazdasági egyesület közgazdasági szakosztályának jegyzője, a kertészeti szakosztály alelnöke; az országos kertészeti egyesületnek pedig elnöke. Az orsz. iparegyesület nemzetgazdasági szakosztályának alelnöke. A magyar történelmi és a genealogiai és herald. társulat választmányi és számos bel- és külföldi természettud. társulat tagja. 1884-től 1892-ig a szászvárosi kerületet képviselte az országgyűlésen szabadelvű programmal, hol a közgazdasági bizottság tagja s előadója, valamint a delegatió rend. tagja is volt. 1891 óta az Athenaeum irod. és nyomdai r.-társulat vezér-igazgatója.

Természetrajzi czikkei: Zergék a radnai havasokon Máramarosban (Vadász- és Versenylap 1871.), Description des Lépidopteres de Transcaucasie (Revue et Magasin de Zoologie pure et appliquée Paris, 1871-72.), A drótférgek (Földmivelési Érdekeink 1874.), A csajkó (Lethrus cephalopetes) fejlődése és átalakulása (Rovartani Lapok és Akadémiai Értesítő 1884.) és apróbb czikkek a Petites Nouvelles Entomologiques cz. folyóiratban. Könyvészeti czikkei: Az elveszett magyar nyomtatványok; irott és nyomtatott könyvek a Budapesten 1876. rendezett műipari és történelmi emlékkiállításon (M. Könyv-Szemle 1876.); Az ősnyomtatványokról (Kalauz az orsz. m. iparművészeti muzeum részéről r. könyvkiállításhoz 1882.); a Történelmi Tárban (1891.) két magyar krónikát közölt. Azonkivül a P. Naplóban a 60-as és 70-es években több czikket e és E betűk alatt művészeti, közgazdasági és keresk. politikai tartalommal irt.

Munkái:

1. A könyvnyomdászat története Magyarországon. Pest, 1860. (Szabó Józseffel.)

2. A kis lepkegyűjtő. A lepkészet rövid kézikönyve, tekintettel a Magyarországon és főleg Budapest környékén előforduló lepkefajokra. U. ott, 1868. (17 színezett és két fekete kőnyomatú táblával.)

3. Beitrag zur Lepidopteren-Fauna Transkaukasiens und Beschreibung zwei neuer Arten. St-Ptersburg, 1873. (Különnyomat a Horae Societatis Entomologicae Rossicae cz. folyóirat IX. kötetéből.)

4. Mémoire sur le question du phylloxéra dans le royaume de Hongrie. Lausaune, 1877.

5. Jelentése az 1877. év aug. 6-án Lausauneban tartott Phylloxèra-Congressusról a nmélt. földmivelési miniszter urhoz. Budapest, 1877.

6. Jelentés a phylloxèra-ügy tanulmányozása végett Stájer-, Olasz- és Francziaországban tett utról. U. ott, 1880.

7. A Lethrus cephalotes Fab. átalakulásának története. U. ott, 1884. (Különny. a Mathem. és Term. Értesítőből.)

8. A mező- és kertgazdaságra káros rovarok. I. füzet. U. ott, 1884. 264 lap, 227 fametszet és 4 szinnyomatu táblával.

9. Die Methamorphose des Lethrus cephalotes Fab. U. ott. (Különnyomat a Mathem. und naturw. Berichte aus Ungarn-ból.)