Versek, zenék, képek. Lemérhetjük rajtuk a pillanat szubjektivitását.

Van egy különös családi kép, amit nagyon szeretek. Nem emlékszem már keletkezésének körülményeire, de valahogy van benne valami feszültség. Édesanyám szeme csillog. Én mintha huncutsággal próbálnám palástolni nemtetszésemet, Szilárd pedig őszintén morcos. Édesapámon azt érzem hogy nem ott van.

Holnap megnézem még egyszer.

Drága kis csillagom, olyan szép esténk volt ez, beszélgettünk sokat sokat :)

A szoba közepén felállított kis sátorban voltunk és halgattuk a tücsköket, amiktől féltél egy kicsit (9 perc).

Szóltál hogy pisilni kell, ezért kimentünk a fürdőszobába és ott folytattuk az eszmecserét (3,5 perc)…

Csenge az új filctoll készletével rajzolgat, és közben énekelget.

Ha én írhatnám sorsod könyvét, szíved, lelked vágyát, életed örömét, oly széppé írnám, mint egy tündéri álom, a legboldogabb Te lennél ezen a világon!

Mivel csúnya volt az idő, elmentünk egy gyerekugráltatóba :)

Érdemes megnézni a többit is, a tovább gombra kattintva (extrém felvételek) …

(tovább…)