Ezt le kell írnom gyorsan, mert holnap már nem hiszem el… Jobb is nekem ha nem hiszem el, mert ha elhinném, durva lenne :)
Midőn 5 nap áztatás, kevergetés elmúltával elkészült vala a híresneves bodzaszörp, annak palackozásába fogandék. Eltölték némi jókedvet és időt, bíbelődvén a kedves íz beállításával, citromsav port adagolák mértékkel, kóstolék mértéktelenül. Előkészítém, kifőzém vala az szilikoncsövet, kimosám a szűrűt és a betölcsért.
Mint az annak rendje, s módja, felhelyezém az 15 literes űrbelű lábast az asztalra, a földön sorakozák az 1,5 literes palackokok. A cső egyik vége a lábasban leend, a másikat végit megszippantva dől is a lé… vala.
Megtöltém vala a 3. palackot, s a lábasban még 10 a liter. No, mondám, mielőtt kedvesem elszenderede, beszélgeték még valamellyest, otthagyám vala a hóbelevancot magára. A csőnek alsó végit átalvetém a lábas fülin. Eltele 1 óra is talán, midőn befordulék újfennt a konyhára.
Lehellet megszegik, szem koppan, áll esik… Bodza illatban úszik a lég, s bodzalétől úszik a főd. A cső vége kiugrand vala az füliből, a másik helyén marada. A közlekedő edényen át a 10 l lé szétfojand.
Oda a dicsőség, oda a tiszta udvar, rendes ház, oda sok nedü. Közösen felmosák az fődjit a konyhának, s talán ez leend drága feleségem eddigi legváratlanabb születésnapi meglepetése. Valand.
A minap ráakadtam egy leírásra a HDR technikáról. Ez a meglepően hatásos módszer újabb lendületet adott a fényképezési kedvemnek. A HDR (High Dynamic Range) lényege röviden az, hogy az emberi szem a fényerősség dinamikáját tekintve trükkösen működik, amit nehezen lehet egy pillanatképpel utánozni.
Például egy tájat nézünk naplemente előtt, amikor is nagy a fény dinamika tartománya (nagy különbségek vannak fényerőben a legsötétebb árnyékos rész és a legvilágosabb pl. felhők között). Ilyenkor a szem attól függően állítja be a pupilla nyílását, hogy épp melyik részt nézzük. Ha a felhőket, összehúzza a pupillát, ha az árnyékban lévő részeket, kitágítja. Egy fotónál igazából csak egy féle beállítást használhatunk, amely csak kerülő úton tudja megközelíteni a szem által érzékelhető fény dinamikát.
A HDR technika lényege, hogy ugyanarról a témáról legalább 3 képet készítünk, különböző világosság beállításokkal. A lehető legszélsőségesebb beállításokat kell használnunk, hogy a legsötétebb képen a világos felhők legyen nagyon részletgazdagok, a legvilágosabbon pedig a sötét, árnyékos részek legyenek szépek. Ebből a 3 képből egy program segítségével csinálhatunk 1 db HDR képet. A legkönnyebben ezt a Photomatix Pro nevű programmal vagy a legújabb Photshoppal tehetjük meg. Mivel a monitorok sem képesek a teljes dinamika tartomány megjelenítésére, szükség van egy Tone Mapping nevű eljárásra is, amivel le tudjuk képezni a HDR képet élvezhető nyomtatott vagy képernyőn nézegethető képpé. A Photomatix képes Tone mappingre is.
A HDR képek készítéséről, a program használatáról sok jó leírást találhatunk pl ITT, ITTés ITTis.
Gyönyörű HDR képeket lehet nézegetni ITTés ITT.
A HDR képek készítésére a fennt említett módszeren túl van egy egyszerűbb is, ami kevésbé hatásos ugyan, de sok esetben csak ez a járható út. Ez pedig a HDR létrehozása RAW képből. A legtöbb középkategóriás fényképező nem csak jpg formátumban tud képet rögzíteni, ami alapvetően egy 8 bites színleképzést használ, hanem RAW -ba is, ami a fényérzékelő lemez teljes érzékenységét, 16 bites színmélységet tud leképezni. A RAW formátum tehát egy képről lényegesen több információt tárol mint a gyakran használt jpg. Ebből képes aztán a Photomatix HDR -t generálni. E módszer előnye, hogy mozgó témáról is lehet HDR -t készíteni, vagy ha nem áll rendelkezésre állvány. Hátránya, hogy nem képes a teljes dinamika tartományt úgy visszaadni mint 3 - 5 egymás után készült kép.
Csenge születése után nem sokkal vettünk egy egyszerű kis gépet, ami azóta is nagyon jó szolgálatot tett (Kodak EasyShare P850). Sajnos nem képes az auto bracketing funkcióval elég nagy fény tartományt befogni, így csak manuálisan lehet vele HDR képeket készíteni, így nagy az esélye a bemozdulásnak. Ezért eddig inkább a RAW - HDR módszert próbálgattam.
Első HDR képem a Vajdahunyad várról gyereknapon:
Itt pedig ugyanennek a képnek a hagyományos változata (van egy kis különbség)
Ma van a Đurđevdan (szerbül: Ђурђевдан) a szerb ortodox egyház ünnepe, amelyet a Juliánusz naptár szerint április 23-án, a Gergely naptár szerint május 6-án ünnepelnek), tulajdonképp Szent György ünnepe. Ő az ortodox egyházak egyik legfontosabb szentje. Ünnepe a tavasz kezdetének hagyományos köszöntéséhez kapcsolódik. A keresztény mitológia úgy tartja, hogy Szent György a hitéért vállalt mártírhalált. Ikonokon általában lóháton ábrázolják, amint éppen megöl egy sárkányt. Đurđevdan az egész szerb diaszpóra ünnepe, de elsősorban Szerbia és Montenegró területén jellemző. Szent György neve szerbül Sveti Đorđe (szerb cirill betűkkel: Свети Ђорђе).
Édesanyám kívánságára szóljon itt a leghíresebb Đurđevdan szám:
A minap megnéztem “Az Utolsó Óra” című filmet (IMDB). A film a mostanában divatos “néhány okos monologizál és van egy narrátor akit mindezt összegzi” típusú. Témája a globális felmelegedés, és a civilizációnk fennmaradásának esélyei. Ebben a témában láttam már jobb filmet is (pl. Al Gore: Kellemetlen igazság - An Inconvenient Truth, IMDB).
Összefoglalva arról szól mindkettő, hogy nem állunk túl jól a természettel való összecsiszolódással, és ha nem változtatunk a hozzáállásunkon azonnal, akkor láncreakció szerűen fog összeomlani számos olyan geobiológia rendszer ami most a civilizációnkat fenntartja. Egy érdekes gondolat a filmből:
A XVIII -ik századig az emberi civilizáció nagyrészt az éves napenergia mennyiségét élte fel a bolygónkon. Vagyis arra rendezkedett be, hogy egy évben a nap segítségével előállítható bizonyos mennyiségű élelmiszer, faanyag, energia. Ez egy fenntartható és egyensúlyban lévő rendszer volt, természetesen szabályozott felső korláttal. Miután elkezdtük egyre nagyobb mértékben használni a múlt napenergiáját (vagyis az ősidőkben a nap energiájának köszönhetően növő fák, élőlények által hátrahagyott szenet, kőolajat, földgázt), elkezdtünk szaporodni, berendezkedni egy tartalékokat felélő életformára… Ma csak azért tudunk ennyien élni a bolygón, mert az ősidőkben összegyűlt energiát éljük fel. Ez el fog fogyni, és a hirtelen elhasználásuk hirtelen juttatja a levegőbe az elhasználásuk végtermékeit…
A másik számomra érdekes gondolat az volt, hogy kiszámolták mennyi lenne dollárban az szolgáltatás, amit a természet nyújt az emberiségnek. A szolgáltatások pl: levegő, víz, föld tisztítása, talaj megkötése, biomassza termelés, beporzás, gyógyszer előállítás, … Sok trillió dollárra jött ki évente ez a szolgáltatás mennyiség. Vagyis ezekre a feladatokra ennyit kellene költenie az iparnak, ha tönkretenné a természetet. A probléma az, hogy a gazdaság, az ipar nem veszi figyelembe ennek a szolgáltatásnak az értékét, nem számol vele, úgy tekinti hogy ez ingyen van, mindig is volt - mindig is lesz. Ezért lehetséges az, hogy ma elképesztően olcsón tud bárki hozzájutni tömegesen gyártott termékekhez. Nem fizetjük ki a természet leamortizálásának árát!
A filmben volt egy hivatkozás egy újszerű napenergiát hasznosító erőműre. Meglepett a dolog, mert eddig még nem hallottam róla. A neve magyarul “Napkémény”. A Napkémény egy 1 Km magas torony, amiben gyakorlatilag egy folyamatos mesterségesen generált termik mozog felfele, meghajtva ezzel a hagyományos turbinákat. A torony körül lévő “tányér” két rétegű, és a nap folyamatosan melegíti a benne lévő levegőt, ami a kéményen át jut ki a magasban lévő hűvös rétegbe, az így keletkezett légnyomás különbséget pedig a kör szélén szívja be. Valahogy így:
Spanyolországban már készült prototípus, az Ausztráliába tervezett darab 200 000 háztartás elektromos energia ellátását biztosítaná (200 MW). Hajrá Ausztrália!
Egy döbbenetes terjedelmű családfára bukkantam, mely több, mint 2000 személyt ábrázol - köt össze. Ádám - Évától kezdődik, levezeti az ősöket Noéig, majd onnan tovább a Hunokon át Árpádig, majd egészen napjainkig…
Jelmagyarázat:
Ősök fent, leszármazottak lent. (Kivétel a legelején Álmosig behajtogatott bibliai időszak és a 40 hun generáció.)
Árpád vérének vonala piros színű - a többi leszármazás fekete.
A házasságok kék színű összekötő-vonalakkal, rajtuk esetleg az eljegyzés dátuma zárójelben.
Az uralkodók lilák, lila csíkkal összekötve (a nem magyar uralkodók halványlila csíkkal összekötve).
Aki a családfa másik szegletében is megtalálható (be/ki-házasodott), azt vastagított keretbe tettem és széles vonallal összekötöttem a két helyszínen levő dobozát.
A lányok rózsaszínűek, a fiúk világoskékek, egyéb megjegyzések halványzöldek.
A bal oldalon az évek iránymutatóként (min. - átlag - max.); és a pápák listája, Szent Pétertől.
A háttér a közelítőleges évszázadonkénti sávozással színezve.
